Mik azok a szófajok?

A magyar nyelvben a szavakat csoportosítani szoktuk aszerint, hogy mit jelentenek és aszerint, hogy hogyan viselkednek más szavakkal a mondatokban. Ezek a csoportok a szófajok.

Lehet, hogy nem megfelelően rakja egymás mellé a szavakat, így értelmetlen mondatokat fog alkotni. Nem fogják érteni mások, hogy mit is akar mondani.

A szófajok ismerete nélkül a szövegértés nagy gondot fog okozni.

Tanuljon az Ön gyermeke is játékosan a Szófajok oktatóprogram segítségével! A részletekért katt ide>>

Ahogy az idegen nyelvekben, úgy a magyar nyelvben is ismerni kell a szavak jelentését és a nyelvtant, hogy tudjunk kommunikálni. Ha nem ismerjük, hogy melyik szónak milyen a szófaja, akkor lehet, hogy rossz helyre tesszük a mondatban, és máris egy értelmetlen dolgot kapunk.

Nézzünk egy példát!

Vegyük a fej szót!

Azt a mondatot olvassuk, hogy "A nagyi fej egy tehenet."

A következő mondatban pedig így szól: "A fej nagyon fontos szerepet játszik az ember életében."



Ha nem ismerjük a szófajok minden csoportját, akkor nem fogjuk tudni értelmezni az első mondatot, ahol a fej szó egy ige. Vagy a második mondattal lesznek gondjaink, ahol a fej szó főnév.

Tehát érdemes tudnunk a szófajok csoportjait, ha meg akarjuk érteni a szövegeket.

Nézzük, milyen szófajok léteznek a magyar nyelvben!

Elsőként nézzük a névszót! A névszók olyan szavak, amelyek élőlényeket, tárgyakat és gondolati fogalmakat fejeznek ki.

A névszók több csoportra oszthatók:

• Főnév (könyv, toll, papír, asztal, Peti) Kérdőszava: mi? ki?
• Melléknév (okos, csinos, budapesti) Kérdőszava: milyen?
• Számnév (öt, valamennyi, egyötöd) Kérdőszava: hány? hányadik? mennyi?
• Névmás: Névszókat helyettesítő szavak.

A következő szófaj az ige. Az ige cselekvést, történést, létezést kifejező szó.

Például:

fekszik, alszik, énekel, duzzog stb.

A határozószavak is egy szófajt alkotnak. A határozószó a cselekvés, történés helyét, idejét, módját és a cselekvő állapotát fejezi ki. A határozószók önmagukban fejezik ki a cselekvés körülményeit, vagyis hogy hol, mikor, hogyan zajlott le a cselekvés.

Például:

mezítláb, messze, reggel, otthon, itt stb.

A következő szófaj az igenevek. Az igeneveket igékből képezzük. Ezek a szavak igéből képzett olyan főnevek, melléknevek vagy határozószók, amelyeknek igei sajátosságai vannak. Azok a szavak, amiket igékből hoztunk létre úgy, hogy az igékhez kapcsoltunk valamilyen képzőt.

Az igenevek szófaja az igék és a névszók között helyezkedik el.

Például:

vinni, adni, olvasandó (könyv), kinyílt (virág), énekelve, ámulva stb.

Az indulatszó is egy szófaj. Az indulatszók olyan szavak, amelyeknek nincs konkrét fogalmi jelentésük. Az ember az érzelmeit, indulatait, akaratát, vágyait fejezi ki velük. Ezekkel a szavakkal kifejezhetjük a lelkesedésünket, jókedvünket, dühünket, csodálkozásunkat stb.

Például:

hűha, hajrá, ejha, nahát stb.

A szófajok utolsó csoportja a viszonyszók. Ez egy gyűjtőszófaj, amely a valamilyen viszonyt kifejező szófajok közös elnevezése. Ezért viszonyszó. Ilyen szófajok: névelő, névutó, igekötő, segédige, kötőszó, módosítószó.

Például:

a, egy, fölött, mellett, be, ki, le, és, talán stb.

Gyakorolja be az Ön gyermeke is játékosan a szófajokat!     Rendelje meg a Szófajok gyakorlóprogramot! Az oktatóprogram ára 10.750 Ft