A magyar helyesírás és szabályai

A magyar helyesírás és a magyar helyesírás szabályai hivatalosan elfogadottak. Ezeket kell használni és betartani minden magyar nyelvű szövegnél. A magyar helyesírás összes szabálya megtalálható a Magyar helyesírási szótár című kiadványban. Ezzel a helyesírási szótárral szabályozza az MTA Helyesírási Bizottsága a magyar helyesírást.

A nyelvtan azt jelenti, hogy a szavakat a megfelelő sorrendben és módon rakjuk egymás mellé, a helyesírás pedig azt, hogy a szavakat és kifejezéseket helyesen írjuk le, valamint a magyar nyelvtan szabályait helyesen alkalmazzuk.

A szavakat azért kell helyesen elrendezni, leírni és kiejteni a beszédben és az írásban, hogy a gondolatainkat át tudjuk adni más embereknek, akik ezeket megértik.

 

A nyelvtanban a helyesírási alapelveink azokat a módokat jelentik, amelyek alapján a szavainkat leírjuk. Négyféle helyesírási alapelvet különböztetünk meg.

1. A kiejtés szerinti írás elve. Ez azt jelenti, hogy a szavakat úgy írjuk le, ahogyan kiejtjük. Például: óra, őz, kiabál

 

2. A szóelemző írásmód elve. A szóelemző írásmód azt segíti, hogy a toldalékos és az összetett szavakat helyesen írjuk le. Például: barátság, mosdó, színpad

 

3. Az egyszerűsítés elve. Az egyszerűsítés elve akkor érvényesül, amikor egy szóban hosszú kétjegyű mássalhangzó fordul elő. Ilyenkor az egyszerűsítés elve szerint a kétjegyű mássalhangzó első betűjét kettőzzük meg. Például: könny, pottyan, loccsan

 
 

4. A hagyomány elve. A hagyomány elve a régies családnevek írására vonatkozik (úgy írjuk, ahogyan régen), valamint a hagyomány elve segít a j-vel és a ly-vel írandó szavaink írásában. Például: Kossuth, gólya, Batthyányi, muszáj, ajándék