Az igenevek
Az igenevek szófajának három csoportja van.
Megkülönböztetünk
főnévi igenevet, melléknévi igenevet és határozói igenevet.
A főnévi igenév
A főnévi igenevet igéből képezzük a
-ni képzővel. Azért hívjuk főnévi igenévnek, mert jelentésében a főnévhez hasonlít.
Például:
| metsz + -ni = metszeni |
| jár + -ni = járni |
| áll + -ni = állni |
Például ha azt mondjuk, hogy mászókázni jó, akkor azt úgy is kifejezhetjük, hogy jó a mászókázás.
A mászókázás pedig egy főnév.
A melléknévi igenév
A melléknévi igenévre a milyen? kérdőszóval kérdezünk rá. A melléknévi igenevet is igéből képezzük, méghozzá három módon.
Ezért a melléknévi igenévnek három fajtája van:
- a folyamatos melléknévi igenév: Képzője az -ó és az -ő.
Például:
csörög + -ő = csörgő (telefon)
Azért nevezzük folyamatosnak, mert egy folytonosságot fejez ki.
- a befejezett melléknévi igenév: Képzője a -t és a -tt.
Például:
becsomagol + -t = becsomagolt (ajándék)
Azért hívjuk befejezettnek, mert egy elvégzett dolgot fejez ki.
- a beálló melléknévi igenév: Képzője az -andó és az -endő.
Például:
megfőz + -endő = megfőzendő (ebéd)
Azért hívjuk beállónak, mert azt fejezi ki, hogy valamilyen állapot beállt, valami még nincsen befejezve.
A határozói igenév
A határozói igenév a cselekvés körülményeit fejezi ki, mint ahogyan a határozószó is. Ezért hívjuk határozóinak. Igéből képezzük a
-va, -ve, -ván, -vén képzőkkel.
Például:
Az ajtó nyitva maradt.
Tátva maradt a szája.
Mosolyogva fogadta a jó hírt.
 | Tanulja meg az Ön gyermeke is játékosan a magyar nyelvtan alapjait!
Rendelje meg "A magyar nyelvtan alapjai" oktató DVD-t most kedvezményes áron! 12990 Ft helyett mindössze 9.990 Ft + postaköltségért az Öné lehet!
|
